Március 20.-án, szombaton az Antall József Alapítvány megkeresésére polgári attitűd témában tartottunk tréning-elemet a volt miniszterelnök nevét viselő Szakkollégiumban.Az ország legkülönbözőbb középiskoláiból érkezett diákok számára egy település életét modellező szimulációt csináltunk a mintegy 2,5-3 órás panelben.

Egy település élete a legkülönfélébb egyéni- és csoport-érdekek egyensúlyaként alakul. Mostani játékunkban a települési szintű érdek-ütközéseket modelleztük a gazdasági racionalitás (a hatékonyság mértékegysége a profit), a politikai újraválasztás (a hatékonyságot a kapott szavazatok száma/aránya mutatja) és a civil érték-elvűség (a megfogalmazott érték átírhat minden gazdasági és politikai racionalitást) háromszöge mellett a nyilvánosság, mint érdekmegjelenítési forma bekapcsolásával.

Az érdek az egyén személyiségi összetevőiből a leginkább politikai természetű (Bihari Mihály), amelynek mindenek előtt elvi jelentősége van, tapasztalatilag nehezen megfogható (Papp Zsolt) és alapvetően egyéni döntés eredménye. Ugyanakkor az egyén viszonya a közösséghez a felelősségen alapul, ennek megfelelően az egyéni döntést a közösségi tapasztalat befolyásolja és kanalizálja. Összességében a csoportérdek túlmutat az egyéni érdek partikularitásán. Ennek megfelelően a közösség érdekalapú azonosulást biztosít.

Az érdekartikuláció (megjelenítés) folyamata a következő négy szakaszban jelentkezik:
1. A probléma érzékelése – az érintettség fokozata és tartalma;
2. Intim artikulációs szint – annak megfogalmazása mi a baj és ez miként érint személyesen;
3. Közéleti artikulációs szint – a probléma kontúros megfogalmazása, a címzés és az időzítés megtervezése, alternatív és kultúr-konform szövegezés;
4. Befolyás és védettség – hatalmi játszmák, társadalmi ügyesség: eredményre törekvés, ill. mentális önvédelem.

A társadalom alapegységét (egyén és család) követően a legalsó szint a szomszédság, illetve kisközösség. A közösség organikus egység, vagyis nem statisztika-demográfiai célszerűségből létrehozott kategória. Ráadásul a kormányzati irányítási szint (beavatkozás) legalsó lépcsőfoka (település) alatt van.

A mostani feladat egy önkormányzat döntéshozatali mechanizmusát, egy cég gazdasági értékteremtését és egy civil szervezet értékközpontú vitáját modellezte. Ennek megfelelően a három szereplőcsoport által életre-hívott intézmények érdek-versengésére épült, amelybe a helyi média, mint a nyilvánosság és artikulációs csatorna jelent meg.

Négy csoport vett részt a játékban:
1.      Az Önkormányzat, amely a lakosság szempontjait figyelembe véve, a gazdasági fenntarthatóságra építve igyekezett elérni önmaga újratermelését (a játék végén az önkormányzati testület tagjairól szavaztak a résztvevők)

2.      A CÉG, amely egy bevásárlóközpont építésével szerette volna saját gazdasági érdekeit megvalósítani. Ehhez kapcsolódóan igyekezett elnyerni a lakosság és önkormányzat támogatását, ugyanakkor csökkenteni szerette volna a Zöldek (civil szervezet) ellenállását.

3.      A Zöldek olyan környezetvédelmi csoportot jelenítettek meg, amely mindent megtett a bevásárlóközpontok építésének megakadályozására, a környezet és ezáltal a lakosság megóvásának érdekében.

4.      Az Újság egy olyan csatorna volt, amelyen keresztül az egymással ellentétes érdekeket képviselő csoportok kommunikálhatnak.

A konkrét érdekütköztetésre mintegy 1,5 órányi idő volt, amelyet előzetesen megelőzött egy 20 perces alakulási folyamat, mely idő alatt a résztvevő érdekcsoportok saját működési keretüket kialakították. A megalakulást, illetve bemutatkozást követően kezdődött a konkrét játék, melynek végén a résztvevők voksai alapján döntés született a régi-új Önkormányzati testület felállításáról.

Az értékelés további részét képezi a házi feladat, melynek keretében a résztvevők a következő találkozási alkalom előtt néhány kérdésre kell válaszoljanak:
1.      Személy szerint miként vett részt a játékban?
2.      Hogyan látta saját csoportjának érdek-tevékenységét a játék során?
3.      Miként látta a többi csoport érdek-megjelenítését a játék folyamán?