Vajda Gyuri barátunk foglalta össze a Maros megyei Népújságban a március 5.-én, többek között alapítványunk szervezésében létrejött Görög Ibolya előadást. A harmadik rész alább olvasható: 

Protokoll – a hitelesség etikája

Vajda György

Tegezés, magázódás

A sikeres kommunikáció kulcsa a kifejtô beszélgetés. Akkor nyílnak meg igazán beszélgetôtársaink, ha róluk kérdezünk. A kommunikációs kutatók tapasztalata szerint az emberek nagy többsége azt szereti, ha beszélhet, ha verbálisan kifejtheti énjét, megoszthatja gondolatait másokkal. Figyeljünk oda partnerünkre, kérdezzünk, de ne faggatózzunk, s igen fontos, hogy ne csak magunkról beszéljünk.

A kapcsolatápolás fontos verbális velejárója a magyar nyelvben a magázódás, illetve tegezés használata. Míg a magyar nyelvterületen egyre inkább divat lett a tegezôdés, addig Európa több országa magázódik. Különösen azokban az országokban, ahol a nyelv árnyalni tudja az ÖN és a TE közötti különbséget, a tegezés intim kapcsolatot feltételez. Az angol YOU nem azt jelenti, hogy TE. A magyar kultúrterületen elterjedt tegezôdés helytelen. Téves értelmezése, használata annak is köszönhetô, hogy az angol nyelvû filmeket helytelenül szinkronizálják és a you-t tegezô formában tolmácsolják. Az együttélési szabályok szerint csak azzal tegezôdhetünk, akivel társadalmilag azonos szerepet töltünk be.

A magyar nyelvben az ÖN szó a nyelvújítás eredménye. Az 1830-as években szerveztek egy nyelvi versenyt, ahol a német SIE szóra kerestek magyar megfelelôt. Ezt lefordítva, Szemere Bertalan kitalálta a “kend”, míg Táncsics Mihály a “kegyed” szavunkat, Széchenyi István megalkotta az “ön”-t. Aztán megjelent a “maga” szó, aminek inkább a nagyvárosi kommunikáció adott háttérértelmezést.

Örök dilemma: ki kezdheti el a tegezést? Nos, azonos nemûek esetében az idôsebbek, ellenkezô esetben pedig csak a nô. Nem lehet olyan korkülönbség, amelyben a férfi kezdi el a tegezést. A tegezést el nem fogadni sértés. Ha nem akarom, hogy tegezzenek, visszamagázom az illetôt, ekkor viszont a felajánló kell észrevegye, hogy túlzott volt a közeledés. Ha valaki mondjuk “lehellóz”, akkor egyszerûen a “jó napot kívánok”-kal kell válaszolni. Vagy tegezô formában adunk választ, amit “látványosan” ki is kell javítani: “elnézést kérek, X. Y úr!” kifejezéssel. Kellemetlen lehet annak, aki nem akar visszategezni, mert akkor a párbeszédben arra kényszerül, hogy kerülje az egyenes megszólítást. Ez feloldható a szándék megerôsítésével vagy a magázódással. Amennyiben egy idôsebb férfi letegez egy fiatalt, akkor illik elfogadni az ajánlatot, a tiszteletet pedig a “Szervusz, Józsi bátyám… Hogy vagy, Gizi néni? formulákkal adhatjuk meg. Hivatalos közegben – a levelezésben is – kötelezô a magázás, akkor is, ha mondjuk 20 éve tegezik egymást az érintettek. Ebben az esetben, például a hivatalos átiratban a következô megszólítást használhatjuk: “Tisztelt fôosztályvezetô asszony”. Amennyiben baráti viszonyban vagyunk, akkor mellékelni lehet azt is, hogy “Kedves Beáta!”. De az elôbbi mondatot nem szabad kihagyni a megszólításból.

Hivatalos rendezvényeken, fogadásokon a megszólításkor elôször a családnevet, majd a nevet és a funkciót kell használni. Például: Szili Katalin házelnök asszony, vagy Emil Boc miniszterelnök úr. Nôk esetében nem szerencsés az úrasszony vagy az úrhölgy használata, ez régies kifejezés, mai értelemben képzetzavart, félreértelmezhetôséget okozhat. Kisasszonyként csak 25 éves korig lehet megszólítani valakit, ezután a családi állapottól függetlenül az asszonyt illik a név után kimondani. A keresztnév + asszony megszólítás csak akkor hangozhat el, ha a nô férje által vált ismertté. Például ezért titulálták Mádl Ferenc volt magyar köztársasági elnök feleségét Dalma asszonynak. Csak abban az esetben szólíthatunk valakit egyszerûen asszonynak vagy úrnak, ha nem ismerjük a nevét. Ugyanakkor a hölgy szót sem használhatjuk bármilyen kontextusban. Egy betörô nem lehet “bûnözô hölgy” – hangzott el Görög Ibolya egyetemi docens, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal volt protokollfônökének marosvásárhelyi elôadásán.

(forrás: http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=31817)

Előzmények a Protkoll Marosvásárhelyen program kapcsán:
A protokollról (1. rész)
A protokollról (2. rész)