A Település és ifjúsága konferencián került sor a Gyermekjogi Cselekvési Tervhez kapcsolódó újabb szekcióülésre, Fiatalok az önkormányzatokban címmel. Most az önkormányzati tisztségviselők, szakemberek, ifjúsági referensek voltak a célcsoport, de jelen voltak a gyermek- és ifjúsági önkormányzatok képviselői is.
Helyzetértékelés:
A szolnoki Gyermektanács a településen működő általános iskolák városi szintű szerveződése, amely minden évben újraalakul, mivel többnyire a 8. évfolyam képviselői kerülnek be, akik egy évvel később már a középiskolások képviseleti rendszerében, a városi diáktanácsban folytatják munkájukat. A polgármester félévente találkozik a Gyermektanács képviselőivel, illetve a Gyermektanács a közoktatási tanácsba is delegál képviselőt.
Szolnokon 2008 tavaszán elfogadták az ifjúsági koncepciót, amelynek megalkotásában, külső szakértőként részt vett Beke Pál. Ennek kapcsán alakult meg a Szolnoki Ifjúsági Tanács, a 2008-2009-re tervezett cselekvési terv pedig itt tekinthető meg: Cselekvési Terv 2008-2009-re Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Ifjúsági Koncepciójának végrehajtásához.

Pesterzsébeten a Pedagógiai Intézet (PEPI) patronálása mellett működik kerületi szinten a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat (PIGYÖ), amelynek keretében információközvetítésre kerül sor. Ugyanakkor a PEPI a diákönkormányzatot segítő pedagógusok munkaközösségi foglalkozásainak is helyet ad. Havi rendszerességgel vannak programjaik, illetve előadásokat, tanfolyamokat és tréningeket is szerveznek úgy a diákok, mint a pedagógusok számára.

A tatabányai és bábolnai résztvevők vonatuk indulása miatt csak bemutatkozásig jutottak, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ők a pécsváradi találkozón is jelen voltak, így abba a beszámolóba már bekerült véleményük.

Javaslatok:
1. A települési szintű gyermek és ifjúsági önkormányzatok működéséhez szükséges egy alapmag, akik a későbbiekben a folyamatot generálják, alakítják. Ennek előfeltétele a közösségépítés, amely a továbbiakban a konkrét programterv kialakításában kap „formát”.
2. Ugyancsak fontos az önkormányzat részéről érkező támogatás, amely nem kifejezetten és kizárólagosan anyagi támogatást jelent, hanem akár egyéb erőforrásokat, illetve fontos az ifjúsági referens ide vonatkozó tevékenysége. Itt fogalmazták meg a résztvevők, hogy teljesen önálló munkakörré kellene alakuljon az ifjúsági referens, nem pedig egyéb csatolt részek mellett kellene ezt ellássa.
3. Nincs rendszere a finanszírozásnak, ami egyszerre két dolgot is jelent a szekcióban résztvevők szerint: egyrészt forráshiányos a terület, másrészt pedig a meglévő források felhasználása olyan plusz adminisztrációs feladatokat ró a működtetőkre, amely ellehetetleníti a rendszer fenntartását és működtetését.

Az ajánlások szövegszerűen így kerültek be a végső anyagba:
a.)
A gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozó szakemberek – pontosan körülírt feladattal – önálló, nem kapcsolt munkakörben dolgozzanak az önkormányzatoknál, illetve azok megbízásából, úgy hogy megoldódjon a területet jellemző forráshiány, valamint a rendelkezésre álló források körülményes felhasználásának problémája.

b.)
A gyermekek és fiatalok minél teljesebb körű bevonása:
- személyes kapcsolatokon keresztül,
- jó programok megvalósításával,
- ifjúsági koncepció keretében,
- cselekvési terv által.

Résztvevők: a szekcióra alapvetően három „csoport” jelentkezett. Egyrészt a tatabányai, bábolnai DÖK vezetők középiskolás csoportja, másrészt pedig a szolnoki Gyermektanács általános iskolás képviselői. Külön csoportként pedig a szolnoki ifjúsági referens, illetve a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet képviselője.

Szekcióvezetők: Debreczy Márta (SZMM Gyermek és Ifjúsági Osztály), Kósa András László (Diákközéletért Alapítvány)